Egy kezdő pergető blogja...

2015\08\13

Ajánló!

Tanácsok, tippek meg minden. Bizony.

A tó, ahol mindig történik valami.

 

Domonyvölgyi II. horgásztó.

 

   Nos, kezdjük ott, hogy mi ismerős által kerültünk erre a tóra, úgy 8-10 éve, és a lendületünk töretlen továbbra is. Akkoriban rengeteg töpre volt, és nem is csapdázták őket, de nem is olyan rég sikeresen eltűntek. Viszont idén újra felbukkantak sajnos... 1-2 évre rá, kotróhajóval takarították ki az iszapot tó első részéből, mivel hátul nem volt elég mély számára a meder, így ott megmaradt a harcsák örömére. Ennek előnye és hátránya is van. Nade, azt majd alább leírom. :)

dsc_0704.jpg

Merre van?

 Két irányból...na, jó, három irányból is rá lehet akadni. Egyik Erdőkertes felől, a lőtéren át, a másik a Lázár Lovaspark felől,  az M3-as autópályáról a Bagi leágazásnál Budapest felé a régi hármason haladva, és az utolsó Iklad felől. (Tuti át lehet jutni, arra jár a halőr is Nivával :D)

kepkivagas.JPG

 

 

Miért jó neked ha idejössz?

- mert folyamatosan telepítve van.

- sokféle napijegy áll rendelkezésedre:

      -sport (csak a halőrház felőli állásokon, egészen a zsilipig lehet horgászni, hal nem vihető el.)

      - hétvégi (péntek estétől, vasárnap estig. Ha jól tudom.)

    - 2 halas napijegy (normál napijegy, két hallal meg a szokásos)

     - 1 halas napijegy (olcsóbb napijegy, de normál, egy nemes hallal, meg más egyébbel)

- jó fejek a halőrök ha betartod a szabályokat :) meg amúgy is :D

- békés nyugodt környék, kivéve hétvégén. Szeretnek a környékbeliek bulizni este, és ezt a zene hangosságában szokták mérni.

- szép környezet! Rendezett part, rengeteg sokféle madárral, amiknek a dalát élvezet hallgatni a napsütésben.

 

Mit lehet fogni?

 - kárászt elvétve. Bár az utóbbi időben 1-1 mindig beugrik keszegezés közben.

10352278_896303167062576_6154169779074980262_n.jpg

- dévér, karika keszeg, vörösszárnyú, bodorka, küsz. (törpeharcsa, mikor hogy van kedvük piszkálni minket)

nevtelen_1.jpg

 

 - ponty. Az mindig van. Mikor nincs?

 - amur. Amióta kitalálták, hogy invazív faj, egy hónapban egy kerül ki a vízből. Előtte sokat lehetett fogni. Okosak.

 - csuka-süllő-harcsa. (Ide csak 1-1 képet teszek be.) :D Harcsa van rengeteg. Nagyon jó a szaporulat is, de mocsok nehéz megfogni őket. Profiknak kihívás lehet ez a tó.

Pergetésre is merem ajánlani szintén. Én csak idén kezdtem el, de tavasszal szép kapásaim voltak, valamint nyáron, ha rablásokon kergetjük őket is, meg lehet csípni egy két rablót.

dsc_1845.jpg

dsc_0091.jpg 

Általános csalizás:

- csemege,

- Cukkra ritkábban jönnek a pontyok,

- fagyi, jégbomba, kinek mi. A leghatásosabb a tavon, és nem mindenki használja.

(szerk. megjgy. Nincs egyetlen egy hal szája sem szétszaggatva, ha lenne is, az nem a fagyi hibája, hanem azé aki nem fáraszt, hanem tép.)

- pellet, szeretik, bár én nem próbáltam még.

- etető: Tímár mix, ósanos mézes, vaniliás volt sláger egy időben, de minden működik ami új.

 

Melyik álláson és hogy?

/Időjárás függő: nagymelegben mély víz, hűvösebb időben sekélyebb vízben vannak a halak. Vihar közeledtével megbolondulnak, a harcsák is :D enyhe szélben, borult időben keszegek jobban jönnek, pontyokon, amuron nem vettem észre változást ezen a téren.\

Halőrház oldal:

A halőrház felőli napijegyeseken nem találkoztam még akadókkal. Csak magad elé kell dobni fenekezővel tóközépig. Keszegezni etetővel, csontival Általában fenéktől mérve 2-4centire engedve a csalit, sok keszeget lehet fogni nap közben. Este felé kizárt, ha csak nem szereted a törpéket sütve. :D

Ugyan ezen az oldalon, a zsilipnél, az utolsó napijegyes kincset ér. Fagyival, fűzött kukoricával, a szemközti nádfalat megcélozva, ameddig bírod, meg kell küldeni a szerelést. Komolyan. Ha bitang nagy amurt akarsz fogni. Azt a sarkot szemben a fehér stéges tulaj eteti folyamatosan :D onnan került ki a 9,6kg-os amurom is.

Túloldal:

Első napijegyes, bokorral. Jobb oldalán pontyra tóközép. Felesleges messzi dobálni. A szemközti stég bal sarkát kell becélozni, ott van egy gödör. Nyáron szeretik a halak. Csali nagyjából itt lényegtelen, csak a törpékkel néha számolni kell.

Keszeg. Bokor jobb oldala etetve, és az eleje etetve. Vízfelszíntől 15-20cm-es eresztékkel vörösek jönnek meg snecik. Aljazton méretes dévérek, illetve néha pontyok is kijönnek rá.

Ugyan ezen állás bal oldala, szintén nem túl messzire, kissé sréhen balra dobva van egy kisebb gödör. Ponty, amur. Keszeg ugyan így.

Hátsó napijegyes. (középen 10méteres sávban AKADÓ-SOR-VAN!!) Jobb széle, egy kisebb nádfallal. Azt mindig etetik, akárhányszor ülnek le oda. 5kg-os ponty vitte a botot, úgy kellett gatyástul utána ugranom. Úszós felszereléssel, csemegével. A stéges tulaj, akié pont ott van, folyamatosan etet maga elé, tehát a stég bal sarkától balra számítva 2-3 méterre távolabb dobva, szintén jó hely van.

Középső rész magad elé dobva, szintén figyelembe véve a felhívást, amit nagybetűvel írtam fentebb. Keszeg tetve szintén, annyi bibivel hogy a harcsa szeret odaverni nekik az etetéseden. Erre készülj fel, hogy vagy nem fogsz egy keszeget sem, vagy csak szakad a felszerelésed miatta.

Bal széle. Bokor előtt éjszaka 8as harcsát fogtam vízközt. Valamint keszegíváson rengeteg csuka, és süllő is megfordul nyáron. Rablóshely, 100%ig. Ponty, amur szintén középen fenéken sréhen a fehér stég felé dobva jobbra. Keszeg ugyan ez a felállás.

 

Negatív vélemény, tények.

 Sok mindenen átment már a tó. Vízleengedés, takarítás stb, de amit főleg kiemelnék az a kerítés, amivel a hátsó rész le lett kerítve. Ugyan napijegyest nem zavar, de minket igen, mert miénk a leghátsó stég a tavon, a kerítés mellett. Zavaró mert kisebb lett a tó, valamint a legjobb amuros és harcsás helyet vették el tőlünk azért, mert a felső telek tulajdonos balhézni kezdett a tóra jutó része miatt.

asztaasz.jpg

Szöknek a halak felfelé az átgondolatlan kerítés építés miatt, tehát telepítés után min 1, maximum 2 hétig lehet normálisan halat fogni. Utána órákat kell várni néha kapásra nálunk hátul.

 

Röviden ennyi.

Esetlegesen ha van valami észrevétel, ami nincs itt leírva, vagy csali javaslat azt itt a blogon vagy ezen az email címen:

lexinton011@gmail.com

elküldhetitek nekem.

 

Köszönöm hogy elolvastad, és időt szántál rá!

:)

2015\08\04

Harcsák nyomában

Nem vagyok az a fajta, aki hírdetgetni szokott dolgokat. De, most megteszem, mert az a hely, ami aranyat ér, a mi stégünk előtt van.

Ez a bloghoz tartozik, mivel gumihalas vadászatra adtam a fejemet miattuk.

Domonyvölgyi II. horgásztó.

Asztalos István Horgászegyesület.

1méter 50-60 centi mély víz, nálunk, hátul. Azt tudni kell, hogy a tó hátsó részén (a legutolsó napijegyestől számítva) úgy térdig érő iszap van, mivel a kotró hajó addig már nem bírt elmenni, csak a tó első fele lett takarítva. Nyáron, ilyenkor meghaladja a hátsó részen a víz hője a 27-28fokot, amit utálnak a pontyok, de a harcsák nem.

A kocsiból kiszállva, egy kisebb zajt csapva, fel is bukkan az első két tolóhullám a víz tetején, ami enyhe jelzést ad arról, hogy napozó halak vannak a stég környékén. Felcuccolás, és bepakolás után, szintén egy kisebb csatazajt követően, két újabb, és méretes hullám zavarja meg a nyugodt víz tükrét, csak hogy, ezeket már buborék csík követi. Harcsák. Nem a kisebb fajtából. A keszegező etetés helyén szoktak heverészni, az újabb etetés reményében, ami zsákszámra vonzza oda a kisebb halakat, hogy ő felségének, csak a száját keljen kinyitnia.

1. alkalom.

Keszegezésre etetés, Timár mix, 10kg-os kiszereléséből kiszedve egy adagnyit. Matchbot, Gamakatsu keszegező horog 18-20as damil. A megvadult éhes keszegek között akadnak szép pontyok is, ami azt illeti, több is mint kéne. Tesóm úszója random mód elsétál, majd bevág, és a zöld "kis" botja karikába hajlik. Nem tud semmit csinálni. Tolóhullám, buborék csík. Egész a tó közepéig bírja tartani síró fékkel, majd kipattan a horog. Majd, ez másodszorra is.

2. alkalom.

Ugyan ez a felállás, csak Maver Powerlite matchemmel. Mivel igen finom botról beszélünk, és mondhatom, hogy tényleg karikába hajlott recsegve, ahogy megütöttem a tó szörnyét. Szintén leakadás.

 

A megoldás?

10 centis gumihal, és 10-15 grammos jigfej. A mostani felmelegedést vártuk. Ilyenkor újból kijönnek dögleni a melegbe, és heverészni mint a jó gyerek, aki a fagyira vár a strandon. Vagy egy bojlis bottal, vagy a PowerCat névre hallgató harcsázó bottal szeretném végig kopogtatni a stég előtt elterülő nem túl nagy részt, mivel sem a Cormoran, sem más pergető bot nem bírná el ezeket a bálnákat. 

11334018_1138399946186229_8237702981732840870_o.jpg

(Romstég alól indult, a kosár becsapódására kelt fel alóla.)

2015\07\04

Mágikusságosság!

...és Isten megteremté a kétségbeesett pergetőknek. Kik soha fel nem adék, de a pikkelyesek akkor is tudnak valamit.

*dobpergés*

A Drop Shot!

Bizony.  A Drop Shot. Mindig midenféle körülmények között lehet vele halat fogni. De a mi tavunk elromlott. Vagy felmondtak rablók... vagy teli dobálták csak rablóra mérgező tablettákkal. Vagy béna vagyok... vagy ők bénák.

Az utolsó előtti jobban hangzik.

dsc_0797.jpg

(Nem, nem csak a sárgát próbáltam, akad nálam sneci mintás kisebb drop shot gumi is, meg mégtöbb.)

 

Sügérre, süllőre, csukára...bármire attól függ mit tesz fel az ember. (Nálam tök mind egy volt, max strandoltak egyet a gumik, úgy is meleg volt a víz.) Aztán meguntam, és a sügeres pici twisert leszedtem, és felcsontiztam a horgot. (Keszegező horog volt felkötve fluoro előkére, annyira pici volt a twister, hogy pont elég volt rá.) Láss csodát! Mi jött? TÖRPEHARCSA. De, most nem ez a lényeg. A tűspicc miatt tényleg vicces volt bevágni neki, amikor eszeveszetten tépte a bot végét. :D Meg hát, amúgy is drop shot botom van... csak ezt teliberakták a halak. A törpék nem. Ők szerették. Főleg a csontit. Lehet kisebb horog kellett volna, és keszeget is bírtam volna fogni...

Szóval, a Drop Shot módszer, totál univerzális, és tök jó móka. :D

2015\06\15

Saját kézzel...

...készült wobbler.

 

Bizony. Egyik csoportban sok ügyes kezű pergető tett fel képet saját készítésű wobblereiről, amikkel fogott is!

Homlokráncolva nézegettem a különböző oldalakat, amin végig vannak vezetve a jobbnál jobb wobblerek elkészítésének folyamatai, aztán vállat vonva úgy döntöttem, hogy ez nekem is megy.

Vagy még se? :D

Nézzük mi van itthon. Balsafa. Jó hát, tudtommal puha fa, és sérülékeny, épp ezért csak úszógyártásra használtam itthon de most ez is megtette. Kézbe kaptam egy szikét, meg két féle csiszolóvászont, egy rotringot, és had szóljon. :)

11406614_1142455189114038_94884685327759729_n.jpg

A gúnyos vigyor.

Nem használtam sablont csak, fogtam, és elkezdtem farigcsálni, egy random megrajzolt vonal mentén. Bő 3 óra alatt lett kész csak a sima kifaragott forma. De majd hogy nem tökéletes alakja lett :D

A drótozás.

Rövid leszek és tömör. Pici fűrésszel a farkával és az orrával megegyező magasságig bevágtam alul, majd meghajlítgattam egy aránylag kemény drótot és két "5 perces" epoxi ragasztóval adtam neki. Stabil lett. Nekem >:)

Kinézet.

Hét pecsétes titok. Meg az is, hogy miért volt ehhez ekkora türelmem. Meg az is titok, hogy mivel nyertem meg az  NPPK-t. Szóval...ja, titok. :D 

De, a csíkok derelye szeletelővel készültek rá. Tudod...puha balsafa. :D

11117440_1143994905626733_982146708_n.jpg

A szemét egy Drop Shot gumihalról csórtam a dobozomból, kapott rá pillanatragasztót. És... IGEN. Még nincs meg a terelő lapát, mert ahhoz Plexi kell amit a napokban kapok majd meg. Erre még elvileg kéne jönnie egy réteg lakknak, hogy legalább egy csukát kibírjon, hogy utána könnyes szemmel búcsúzhassak tőle...

11426630_1144659518893605_1012502875_n.jpg

2015\06\11

Más szemmel nézve.

Visszagondolva az amatőr versenyekre...

és újból át futva az élményeken, az ember már arra a pontra jut, hogy nem számít a helyezés.

Hogy miért mondom ezt? Mert ez így igaz. Az első versenyemen 80%-ban izgultam azért, hogy vajon hanyadik leszek, most viszont erről szó sincs már. :) Felállítottam egy fontossági sorrendet, illetve egy olyat, ami NEKEM teljes mértékben lényeges, és igaz:

1. A részvétel. (Fontos, és maga az érzés is jól esik, hogy részese vagyok egy eseménynek, amin más versenytársakkal is osztozok.)

2. Fogjunk halat! :D ( A második fontos dolog, ha már sikerül egyet horogra csalni rendszerint már nem izgulok. Sőt, onnantól kezdve hatalmas koncentrációval csak velük vagyok elfoglalva.)

3. És végül örülj! :) ( A napért, a saját teljesítményedért, a gyönyörű halakért, és azért, hogy egy tökéletes napot zártál, egy csodálatos tavon, legyen az akárhol.)

+4. Ha helyezést értél el. Egy jel, hogy valamit jól csináltam. :D

 

Valamint:

Egy kis reklám, mert Kalacsi Jani versenyei a legjobbak :D

http://www.kalapeca.eu/versenykiirasok/145-tapiomente-bajnoka.html

Igen, a nevezés lezárva, de aki arra jár, vagy közelben van, bőven megéri benézni. :)

tapiomente_bajnoka2.jpg

2015\05\18

Nem mindig...

...a nagyobb a jobb?

Valljuk be, van mikor de.

   A következő pergető verseny, ami egyéni most, Júni 21.én van, és páros indulóval veszünk részt rajta tesómmal. Mivel egy bot nem bot, meg orsó se (de az van) így azon rágódtunk, hogy a Red Master nagy testvérét szerezzük be. Hogy miért?

Egyrészt 2,70m, drop shot, tehát szintén érzékeny. És mivel enyém lesz Dunai bevetésre, ezért én döntök. Há! Aztán, tegnap bratyó túrta a netet, és rábukkant egy Abu G. Venerate-ra. Nem rossz, de nekem nem kéne. Ami bevált az bevált. De, mivel ő is versenyzik, és fogott már pergetve, így had legyen gyerek nap, legyen neki is egy botja. C:

venerate-2014-5.jpg

 

 

2015\05\08

Nők a parton.

Nem csak a pergetésről.

A misztikus női horgászok.

Belefutottam már igen, e héten kétszer is a parton. Sőt sokkal többször is, de ezek a frissen történtek. :D

Első:

-Ő a húgod? :O És perget? *vigyorog mint a tejbetök* - szembestég tulaj srác.

- Aha, oda mehetsz, szerintem csak a bokor felőli részen dobál.  - bátyám.

Csak, 2-3 nappal ezelőtt kint voltak velünk szemben, azt hiszem pont ő meg a haverja, amíg én 8 ponttyal zártam a napot este 8kor, ők fogtak hármat, és látták is. Lehet csak a pergetés szúrt szemet. 0.o

Előtte  meg  két új napijegyes a tavon, kérdezősködtek mit merre hogy, de pergető bottal a kezemben voltam épp a szokásos helyemen, szanaszéjjel pakolt wobbleres tároló dobozokkal. Az idősebbik uraságnak nem szúrt szemet na de a fiatalabbik...

Én miért csodálkozok ezen?

   Egyrészt, nekem természetes, mint az is, hogy informatikai papírom van, és szoktam "kockulni". Másrészt, nekem furcsa, hogy ezen vannak akik meglepődnek. A Női Parti Pergető kupa bizonyíték arra, hogy nem mítosz a női horgász, és igenis jól esett látni, hogy nagyon sok nő perget, vagy amúgy űzi a horgászat más ágait is rajtam kívül.

asztaasz.jpg

(Egyszerű patronos saját kézzel faragott úszóval pontyozás.)

Valamint, én úgy vettem észre, hogy a nők valamiféle misztikus energiával bírnak ezen a téren. Akkor is képesek halat fogni, amikor már a férfiak nem. Vagy csak fogja magát kitalál valamit, elsétál egy bottal és visszajön egy csukával. Úgy mint én a Tiszán kicsinek.

10352278_896303167062576_6154169779074980262_n.jpg

(Kívánj hármat..."Én azt kívánom hogy engedj vissza." - kárász)

Szóval kedves srácok, urak, veteránok... ha az "asszony" még nem fertőződött meg, hát tegyetek róla, főleg ha van hajlama rá, és nem néz undorral a halakra. (A kárászok nem nyálkások... a pontyok se annyira. A süllő meg főleg.) Hátha sikerül olyan szereléket kitalálnia, ami meg se fordulna a buksitokban, és a tó legnagyobb halát akasztjátok meg vele.

263105_232549120104654_3279696_n.jpg

(8as harcsa,talán két éves késő nyári kép, persze hogy tilalom utáni. Saját sufnituning szereléssel.)

Szóval, hajrá! :)

 

2015\05\03

Csapó 2.

Az Egy nap-Egy verseny bejegyzés bővítése egy videóval.

Tessék végig nézni! Nagyon jól össze lett rakva. :)

+amíg nem kerülök újból partközelbe, egy kis pótlás bejegyzések hiányában. x3

2015\04\22

Kipróbáltuk!

Bizony hogy ki!

(Megjgy.: az Egy nap-Egy verseny ez alatt található bejegyzés, valamint oldalt keressétek a sávban a régebbi bejegyzések alján :D thx!)

     "Oké de mit?" kérdezed egyből a betűket bámulva. A pergető verseny megtisztelő első helyezette, és a Legtöbbet fogott mellet, még ajándékokat, avagy nyereményeket is kaptam. Nem is akármilyeket! Kezdeném azzal, hogy tegnap délután bátyám a harcsákra hivatkozva, sunyi vigyorral a tavunkra szándékozott menni. (Amúgy ez csak egy álca volt, mert hogy az ő kezében is volt a bot.) És ha már így hozta a sanyarú sors (jaj mi szegények) úgy döntöttem hogy a Rózsaszín Gyöngy-öt ( Okuma - Pink Pearl) amelyet a pergető verseny alkalmával hozhattam el, és a hozzá tartozó Okuma orsót is próbára teszem.

dsc_0071.jpg

     Fél órával később le is értünk, botnyitás, stupek behúzás után, a Rózsaszín csodát, és a nyertes botot (Cormoran Red Master...húúú Vörös Mester, mert a piros hülyén hangzik.) összeraktuk. Én ragaszkodtam a drop shot-omhoz, amíg bátyám vállat vonva vette kézbe az Okuma-t és ment a part másik felére dobálni. Vigyorogva néztem a kezében a csajos botot, de nem zavartatta magát. Kis idő múlva bandukolt visszafelé wobblert cserélni, majd közölte, hogy tökre állat bot, és mindent érezni lehet rajta, de a gonosz vigyort nem tudtam letörölni a képemről. Egy újabb fél óra után letette szünetet tartva, és ment a stupeket bámulni. Kapva kaptam az alkalmon és kézbe véve, mentem volna a szokásos helyem felé pergetni, de a csődarab, a két rózsaszín gombóccal gonoszul lebegett a stégtől 2-3 méterre. Ennyit erről.

dsc_0065.jpg

  Nos, az orsó könnyű, szép futású, jól pakol damilt, szépet lehet dobni vele, a fék is teszi a dolgát. A bottal együtt meg kellemes meglepetés. Ugyan hangyányival nehezebb mint a drop shot, az abu orsóval, de ez más kategória. A bot ugyan keményebb, de tényleg, a 4-5centis wobblerek legapróbb mozgását is lehet érezni vele, csak tompábban. A gumihalat ne is mondjam :D

   Nem, nem sikerült fogni pergetve semmit, de mindig kikapcsol (főleg ha nem tombol az szél az agyamba) és elvonja a figyelmemet mindenről. (Zöldül már az összes fa! :D) Azonban... a stupekes Power Cat-től 3-4 méterre ácsorogtam és épp a wobbler horgait néztem, amikor a stupek egyik fele lecuppant a víz alá, aztán ugyan azzal a hirtelenséggel a másik fele is. Akkor ordítottam tesómnak, hogy valami tépi a fonottat. Azonnal eldobott mindent, és mire odaért, addigra már a nyeletőt tépte a szörnyeteg. Hatalmas lendülettel vágott be, és tépni kezdte kifelé óriási harcsa reményében, azonban a partól fél méterre feljött a nagy valami és fordult egyet.

- Hát...ez minden, csak nem harcsa. - vigyorodtam el hirtelen, a piros farokvéget meglátva. - Ez egy jó nagy csuka. És pont onnan jött ahol fogtam anno a kiscsukát, és szoktam dobálni is... köszi.

- Ott fogtad T eltartóval a nyolcas harcsát, ne magyarázz...amúgy is keszeg ívás van, várható volt hogy jönnek zabálni. - vágta a fejemhez kihúzva a partra a krokodilt, ami tényleg az volt.

dsc_0078.jpg

(5,5kg - 87cm)

  Szóval, igen, ez akkor se lehetett volna a saját fogásom, ha drop shottal akasztottam volna meg. Kirázta volna a pofájából a wobblert, de ha a rózsaszínnel kaptam volna el, akkor nem szabadult volna. :)

 

csuka.jpg

 

(Majd el felejtettem! Igen, szabad. Őszinte leszek, csukát soha nem viszünk haza, mindegyik, amelyik horogra akad megy haza. Ő utána mi is mentünk haza. :D)

2015\04\20

Egy nap-egy verseny.

Figyelem! Beszámoló következik!

VI. Női Parti Pergető Kupa - Kalacsi János a női pergetők mesterének szervezésével.

   Hogy miért is ennyire fontos, a mellett, hogy ez volt az első versenyem? Mert 50. születésnapját is ünnepeltük a Mesterünknek, aki rendezte ezt a hihetetlenül jó versenyt.

   Kezdem az elejétől úgy illik. Hajnal 4:30kor  rámordított a telefon ébresztője, hogy azért illene már felkelni. Bátyám, a kísérőm szó nélkül ugrott fel már előttem, míg nővérem utána nem sokkal kelt csak fel. Szerencsére még előtte lévő napon bepakoltam a cuccokat, egy alapos felszerelés mustra után (soha ne kössetek mahin csomóval 12es fonottat 18as kevlárral, mert a fonott úgy is sírva fakadva fog szakítani vele, és egy határozottabb partner fog fellépni drótelőke képében) hajnali 5kor elindultunk Tápiószentmárton irányába Erdőkertesről. A GPS tette a dolgát és másfél óra alatt szántóföldpusztánkeresztülkocsikázva mert hogy szerinte arra gyorsabb volt, végre odaértünk a verseny helyszínére.

11168099_1096545720373224_6207051914720908115_n.jpg

     Pontosan 06:30-ra értünk oda, majd nem hogy az elsők között, mivel izgultunk is (első versenyén nyilván mindenki izgul) így időre akartunk odaérni. Kalacsi bácsi ki is szúrt minket, majd puszi fejében üdvözölt engem és nővéremet, meg bátyámat kézfogással. Bent az asztalon átvettem a versenyzőknek járó nyakba akasztós kis laminált lapot, amin a nevem díszelgett a verseny lógójával. (Nagyon szépen meg lett csinálva :D ) Aztán fogtunk magunka, és elmentünk felmérni a tavat. / Közben folyt a pálinkázás, és minden felé jókedvű és mosolygó versenyzőket, kísérőket, és vendégeket lehetett látni. :)/

 

dsc_0027.JPG

 

Hát mit mondjak...gyönyörű, szép, nagy, teli van búvóhellyel a halak számára, a szigetek is nagyon jól festenek benne. A híd ami összeköti a tó két részét nagyon kis hangulatos hatást kelt rajta. Teljes egészében körbesétáltuk, és azon tanakodtunk, mármint a két tesóm, én elvoltam magammal teljes mértékben, hogy hová kéne majd menni sorsolás után. Én csak azon idegeskedtem, hogy egy ilyen teli hogy is mondjam...gazzal, de ez csúnya szó, szóval növényzettel teli tóban, hogy nem fogok beszakadni...

 

   Végül Kalacsi bácsi hangja zendült fel. Külön ajándékot osztottak ki a fiatal versenyzőknek, a tavalyi bajnoknak a vándor kupa másolatát adták oda, majd felköszöntöttük Kalacsi bácsit is. (Elérzékenyült, bizony! :D)

   Végül jött a sorsolás, ahol sikerült a 13-as számot kihúznom. Ami azt jelentette hogy 13. ként indulhattam el helyet foglalni. A tó nekünk első felének túloldalára baktattunk, és majdnem hogy középre ültünk le. Kipakolás, bot nyitás, wobbler bámulás, és vízre bambulás után végül elgördült az ágyú, aminek a hangjára összerándultam ijedtemben, annyira megfeledkeztem a külvilágról. Mereven kapcsoltam fel kedvenc wobblerem és dobtam. Majd pár dobás után bátyám villant fel mellettem, és pakolta szét a dobozokat, hogy melyikkel dobjak. Jött Kenart, aztán Abu Garcia... GoldStar wobblerek, de hal nuku. Időközben mellettem két kézre második-harmadik dobásra már fogtak is csukát.

   Aztán döntöttem úgy, hogy cserélgessen az akinek hét anyja van. Feltettem a kedvenc wobbleremet és nem sokra rá, jött is egy 38centis süllő, a partszéltől 3 méterre. Örömködés, közben jött is a mérlegelő, majd gyors szabadítás és telefonálgatás után mehetett vissza a tóba. Újból dobálás, wobbler  cserék. Megint semmi egy jó ideig. Végül úgy voltam vele, hogy már van egy halam a többi meg kit érdekel, itt vagyok és ez a lényeg...visszatettem a varázs wobblert. Lassan és finoman rezgett a bot vége a fonott végén lévő minnow miatt, néha megállítva vontattam lassan, teljesen elmélyülve. Végül másodpercek leforgása alatt vágtam be az elnehezülő botvég miatt, és percek alatt tessékeltünk ki egy 57 centis csukát. Mosolyogva, és kissé remegve az örömtől szedtük ki a hármast a szájából, majd mértük le és engedtem vissza a krokodilt. Újabb 4-5 dobás után ugyan olyan elnehezedésre bevágással válaszolva egy 59 centis csuka kukkantott ki a vízből. A maradék egy órában egy kisebb zápor miatt teljesen megálltak a krokodilok, végül ágyúval lefújták a versenyt. Bal kézre lévő szomszédom gratulált a fogáshoz, amit viszonoztam, és végül elkezdtünk pakolászni.

   Megmondom őszintén, nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy akárhanyadik is legyek. A tavalyi verseny kifogott halainak számából ítélve, és nővérem információiból kiindulva, úgy voltam vele, hogy legalább fogtam halat. (A süllő után minden fél órában csak ennyi hagyta el a számat vigyorogva: "De fogtam egy süllőt! :DD". Mint egy óvodás aki életében először látott ilyen halat.)

100_4792.JPG

   A kocsiba raktunk minden cuccot, végül elbóklászva néztük még a verseny után pergető embereket próbálkozva, hátha akad még valami a horogra. Végül jött az eredmény hirdetés. Összesen 27 csukát és köztük egy süllőt fogtak ki a  versenyzők. Reménykedtem benne hogy legalább az első tízbe bekerülök három hallal, de csak fáradtan ácsorogtam (4 óra alvás megtette a hatását, meg az verseny alatti idegeskedés, és izgulás) és bámultam ki a fejemből, míg végül a 10.helyezett környékén már jobb kedvem lett. Aztán csak jött a 9. a 8. helyezett. Aztán a harmadik. Értetlenül bámultam magam elé. Hogy hogy nem lettem ötödik alatti helyezettben? Hát csak három halat fogtam. Az igaz, hogy nem tudtam az átlagról, meg hogy ki hány halat fogott, mivel sok volt a versenyző, nem úgy mint a Galga kupán 5 női indulóval a női szektorban, Ott hamar kiderülnek a dolgok. Aztán a második. Ott már nem mertem semmire gondolni, maximum arra, hogy eltűnt a fogási naplóm, vagy kihagytak, mert olyan nincs hogy első legyek. Aztán...

- Nevet nem mondok, mert úgy is tudja az aki fogta az egyetlen egy süllőt a verseny alatt. - mondta Kalacsi bácsi a mikrofonba beszélve. De azért végül is bemondta :) - Az első helyezettünk Klakla Alexandra (mármint én), és egyben a Legtöbbet fogott díjat is ő nyerte!

Meredten ledermedve sétáltam ki bátyámmal, a kísérőmmel a hátamban, és mosolyogva, még mindig nem felfogva a dolgokat vettem át a kupákat köszöngetve, no meg a nem kis értékű ajándékokat, amiket csak és kizárólag az 50!! feletti számú támogatóinknak köszönhetünk.Nyilván sütött az arcomról, hogy nem igazán fogtam fel hogy mi történik. Mert teljesen igaz volt. Idén Januárban vettem a fejembe a pergetést, és februárban kezdtem el gyakorolni (tilalmakat figyelembe véve) Most meg beállítok ide, és első leszek? Egyszerűen számomra totálisan felfoghatatlan volt az egész.

11148455_10203894221066919_8784689691772363757_n.jpg

 

  Mindent egybe véve, ez volt életem legszebb napja, mind a tó (ami még mindig vonz tegnap óta) maga a környezet, a sok  jókedvű versenyző, kísérő és vendégek, Kalacsi bácsi (a legjobb ember a világon, noha csak elsőre találkoztunk vele :D )  születésnapja is... csodálatos volt.

 Ajánlom minden női pergető figyelmébe, ha kezdő, ha haladó, ha profi.

süti beállítások módosítása