Saját kézzel...

...készült wobbler.

 

Bizony. Egyik csoportban sok ügyes kezű pergető tett fel képet saját készítésű wobblereiről, amikkel fogott is!

Homlokráncolva nézegettem a különböző oldalakat, amin végig vannak vezetve a jobbnál jobb wobblerek elkészítésének folyamatai, aztán vállat vonva úgy döntöttem, hogy ez nekem is megy.

Vagy még se? :D

Nézzük mi van itthon. Balsafa. Jó hát, tudtommal puha fa, és sérülékeny, épp ezért csak úszógyártásra használtam itthon de most ez is megtette. Kézbe kaptam egy szikét, meg két féle csiszolóvászont, egy rotringot, és had szóljon. :)

11406614_1142455189114038_94884685327759729_n.jpg

A gúnyos vigyor.

Nem használtam sablont csak, fogtam, és elkezdtem farigcsálni, egy random megrajzolt vonal mentén. Bő 3 óra alatt lett kész csak a sima kifaragott forma. De majd hogy nem tökéletes alakja lett :D

A drótozás.

Rövid leszek és tömör. Pici fűrésszel a farkával és az orrával megegyező magasságig bevágtam alul, majd meghajlítgattam egy aránylag kemény drótot és két "5 perces" epoxi ragasztóval adtam neki. Stabil lett. Nekem >:)

Kinézet.

Hét pecsétes titok. Meg az is, hogy miért volt ehhez ekkora türelmem. Meg az is titok, hogy mivel nyertem meg az  NPPK-t. Szóval...ja, titok. :D 

De, a csíkok derelye szeletelővel készültek rá. Tudod...puha balsafa. :D

11117440_1143994905626733_982146708_n.jpg

A szemét egy Drop Shot gumihalról csórtam a dobozomból, kapott rá pillanatragasztót. És... IGEN. Még nincs meg a terelő lapát, mert ahhoz Plexi kell amit a napokban kapok majd meg. Erre még elvileg kéne jönnie egy réteg lakknak, hogy legalább egy csukát kibírjon, hogy utána könnyes szemmel búcsúzhassak tőle...

11426630_1144659518893605_1012502875_n.jpg